Понеділок, 2018-11-19, 0:28 AM

  Ви увійшли як Beléptél mint $USERNAME$


  Ráti Általános Iskola



 Ратівецькa ЗОШ І-ІІ. ст.

 

                                          

  

Rát történelme

        Nagy- és Kisrát korábban egyesült falvak. Ukránul Malije Ratovce, magyar település 12 km-re fekszik Ungvártól Homok és Szürte között, bekötőúttal kapcsolódik az Ungvár-Csap országúthoz, vasútállomása 2 km-re. Községi tanácsa helyben. A két falu egyesítése előtti lakossága 1944-ben Kisrát 598, Nagyrát 565 fő (Botlik – Dupka, 1993). Jelenlegi lakossága a 2001-es népszámlálás adatai szerint 1325 fő, ebből 841 magyar nemzetiségűnek vallja magát (Molnár-Molnár D., 2005).

        Nagyrát az Árpádkor végén, 1284-ben királyi adományból a Baksa-nemzetségé lett Rátót. A 14. században ezek leszármazottai az Eszenyeik, majd a Ztrittey vagy Szürtey-családé. 1332-ben Vrat, 1337-ben Roc,1417-ben Raath, 1427-ben Ráad néven ismerik а helységet. 1550-ben Szürtey István és Pál 4—4, Sz. Sebestyén 1 porta részese. 1552-ben Szürtey István helyett kiskorú gyermekei, Benedek és Miklós névleges urai, 4 portával. Átlagon felül álló falu 9 portával kb. 45 jobbággyal. 1567-ben Szürtey Sebestyén nevén 5 feles porta van s Szürtey Miklós özvegyének ugyanakkor része. Idetartozott még 9 elhagyott ház, amelynek lakói pestisben elhaltak. A császári csapatok pusztításai nyomán 4 ház leégett. 8 zsellér család nem volt adóképes. 1600 elején 37 ház adózott a községben. 1612-ig Bocskay Istváné, de hűtlensége miatt elkobozzák és 1675-ig a kamara kezeli. Ekkor királyi adomány útján а Vécsey testvéreké lett. 1696-ban 3 jobbágycsalád lakja. 1725-ig lakatlan terület, ekkor települ be magyar jobbágyokkal.  1869-ben  614, 1900-ban 567 főnyi lakossága van Hozzátartozott a Cigánysor. Területe 980 kat. hold. Lakosainak száma1940-ben  590, akik közül 575 magyar, 1 német, 3 szlovák,11 rutén, 249 rk., 269 gkat., 61 ref., 11 izr.. Lakosainak főfoglalkozása az őstermelés. Lakóházainak száma 122. Gk. templom helyben van.   (Vármegyei szociográfiák IX-X. kötet 1940)

          Kisrát az 1284. évi királyi adománylevélben található Rát falu a mai Nagyrát, amelynek egyik részét képezte a mostani különálló község. A Csapy-, majd Eszenyi-család közös birtoka a 14. században. 1417-ben felerésze a Pálócziaké és a Dobó-családé. 1427-ben szerepel először különálló községként, mikor Kyzrath, Kysrath néven írták. 1523-tól a Dobó- és Demelky-családé, 1550-ben a portális összeírásban Dobó Ferenc 2, Demelky Lukács 2 porta ura. 1552-ben a Demelky-rész Ráthy Imréé lett zálogjogon. 1556-ban Dobó István és Ráthy János 4—4 egész jobbágyportát bírnak. Népessége a tatárjárás előtt 11 jobbágy és 10 zsellércsalád. 1566-ban 34 év múlva, a közbeeső évek telepítései nyomán 31 lakó­ház állott Kisráton. 1696-ban 8 jobbágy és 6 zsellér a lakosság. 1715-ben 15 jobbágyháztartásból állott. 1720-ban 21 család élt a helységben. 1833-ban 70 házból álló falu 661 lakossal. A népszámlálások szerint 1870-ben 600, 1900-ban 597, 1920-ban 541 lakosa volt. Hozzátartozik Zöldág. Területe 2195 kat. hold. Lakosainak száma 1940-ben 580, akik 2 rutén kivételével magyar anyanyelvűek és 146 rk., 65 gk., 361 ref., 1 ág. ev. és 7 izr. Lako­sainak főfoglalkozása az őstermelés. Lakóházainak száma 121. Rk. és ref. templom helyben van. (Vármegyei szociográfiák IX-X. kötet 1940)

          1944 októberéig Nagyrátnak 1 községi népiskolája, Kisrátnak pedig 1 felekezeti római katolikus és 1 református magyar elemije működött. 1945-től magyar tannyelvű általános iskolája van.

         Emlékhelyei, nevezetességei.

        Ráti református templom. A Kisráti Református Egyházközség a XVII. század legelején már fennállott. Megerősítik ezen állítást az 1795-ben kelt jegyzőkönyvekben található utalások az egyházmegyei jegyzőkönyvekre, melyek szerint Kisrát már a múlt századokban is Mater Ekklésia volt, a falu közepén épült kőtemplommal és parókiával. Az 1563-ban Szennán tartott gyűlés Miskoczy Istvánt rendelte Kisrátba prédikátornak.

        Az ellenreformáció zaklatásain és szenvedésein ez az egyházközség is keresztülment. Kőtemplomát már a Széchenyi országgyűlés is visszaítéli a katolikusoknak. 1718-ban végleg a katolikusok hatalmába jutott. Templomukat és parókiájukat elvesztve a református hívők 1786-ig, tehát 68 esztendőn keresztül, a kisgejőci reformátusok templomot látogatták. Hosszú idő után, végül Kisrát királyi engedélyt kap egy új templom építésére. E királyi engedélyre Árva Krucsay Krisztina bárónő, mint kisráti földesúr, templomhelyet jelöltet ki.

1787. január 13-án Buday István, Buday Karitas és Mária földbirtokosok parókiális telket adnak, nagyon csekély ellenszolgáltatásért, a kisráti reformátusoknak. 1788-ban már fel is lett szentelve a templom, melynek tornya nem, csupán fa haranglába volt. A templommal egy időben épült fel a lelkészlak és az iskola is, összes szükséges melléképületeivel.

Mikor az ungi főesperesség 1804-ben az egri püspökség kebeléből az alakuló szatmári püspöki megye részeképpen kivállott, a területén működő 10 plébánia között ott találjuk a kisrátit is, melyet az ellenreformáció táborába szegődött Ráthyak támasztottak fel hamvaiból. Az ismét anyásított református gyülekezet 1812-ben kőtorony alapját veti meg. Az építkezés azonban elhúzódott egész 1823-ig. Az áldozatkész kis egyházközséget azonban egyre jobban nyomta a szegénység. A hitközség mindamellett, hogy jelentős segítséghez jutott, új templomának alapkövét csak 1852. június 15-én tehette le. Építése 1864-ben nyert befejezést (52. kép). Ugyanez évben kezdik építeni az újonnan választott ifjú lelkész, Morvay József részére az új lelkészlakást. A jelenlegi lelkészlak 1923-ban épült.

A templomi nagyharang felirat nélküli. A kisharang a következő feliratokat viseli: „Öntötte Egry Ferenc Kisgejőcön 1928.” „Isten dicsőségére öntötte a Kisráti református egyház hívei közadakozásából 1928-ban.” „Az élőket hívogatom, a holtakat elsiratom.”

A harmóniumon „Katkiewicz” Wien felirat olvasható.

A Ráti Református Egyház templomának legutóbbi külső-belső felújítása 2011-ben volt. A gyülekezet összlétszáma hosszú évek óta 350-370 ember (Rodvánszky, 2000).

       Ráti görög katolikus templom. A tipikus bazilika típusú kőtemplom Nagyrát területén épült. Az első ornamentális festéseket Szarnovszkij készítette. A község lakosai állítják, hogy a templomhajó festményei Boksay József munkái 1950-ből. Ezeket 1976-ban a régi körvonalak alapján felújították.

Az egykori oltárképet, mely úgyszintén Boksay munkája volt, Olena Cserneha-Balla helytörténész a következőképpen írja le:

"a kép felső része Mária Jézus általi megáldásának pillanatát, míg a festmény alsó felén a falu látképét a templommal ábrázolta a művész".

A jelenlegi oltárkép, mely Szent Györgyöt, illetve Máriát és Jézust ábrázolja, Soltész Zoltán festőművész alkotása 1937-ből. Titulusa: Szent György templom (karpatinfo.net).

        Ráti római katolikus templom. A település Nagy- és Kisrát egyesülésével keletkezett. 1284-ben Nagyrát, melynek Kisrát az egyik része volt, a Baksa nemzetségé lett. A kisráti plébánia 1334-ben már létezett, de megszűnt a hitújítás viharaiban.

Több mint másfél évszázadnyi szünetelés után, 1718-ban, bizonyos Ráthy Gergely és hitbuzgó felesége jókora ingatlanokat hagyományozott a ráti plébánia létesítésének céljára s a templom építését is elrendelte. Hogy mikor épült fel pontosan ez a templom, nem tudni, de 1809-ben már ki kellett bővíteni. Ekkor épült a tornya is. A hívek számának növekedésével két filiája, Császlóc (1841-ben) és Csap (1890-ben) kivált a ráti plébániából és önálló lelkészséggé alakult. Az anyakönyvezés kezdete: 1718. A liturgia nyelve: magyar. Titulusa: Szent Mihály Főangyal templom, plébánia (karpatinfo.net).

A sztálini önkény áldozatainak emlékműve Ráton

Az emlékmű a katolikus templom kertjében található. Tetején láncokból kirakva az 1944-es évszám látható. Ebben az évben hurcolták el a magyar férfi lakosokat a településről a sztálini munkalágerekbe.

Felirata:

A sztálini önkény áldozatai

 Alatta a nevek olvashatók.

Életüket kioltotta a gyűlölet!

Emléküket megőrzi a szeretet!

Rát 1989. XI. 26.

Nemzetőrök kopjafája Ráton

 Rát központjában áll a nemzetőrök emlékére állíttatott kopjafa ). A kopjafára a következő ismertető szöveget vésték:

Kisrát és Nagyrát

74 hős

nemzetőr emlékére

adományozta Rát szülötte

dr. Kótyuk Erzsébet

és férje

dr. Botlik József

Amint az írás is mutatja a kopjafát adományként állították. Az emlékhely könnyen megközelíthető dombon áll és lépcsők vezetnek az emlékfához (karpatinfo.net).           

A ráti református templom kertjében lett felállítva az I és II világháború áldozatainak emlékműve 2014-ben, az első világháború kitörésének századik, a második pedig 75-k évfordulóján.

Felirata:

„Légy hű mindhalálig

és néked adom az élet koronáját”

Az emlékművet a KMKSZ ráti alapszervezete és a református egyház állította.

 

Форма входу Beléptél mint
Календар
«  Листопад 2018  »
ПнВтСрЧтПтСбНд
   1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930
Друзі сайту
Статистика

Онлайн всього: 1
Гостей: 1
Користувачів: 0