Середа, 2018-05-23, 9:32 PM

  Ви увійшли як Beléptél mint $USERNAME$


  Ráti Általános Iskola



 Ратівецькa ЗОШ І-ІІ. ст.

 

                                          

  

Rát földrajzi nevei

Az alábiakban Rát földrajzi nevei és eredetükről olvashatnak Szuperák Viktória  munkájában.

Rát történetéről és nevezetességeiről itt olvashatnak

Rát térképe a földrajzi nevekkel itt található

"A falu határa sík, amelyet azonban kisebb kiemelkedések, „gorcok” és lapályok – „laposok”, morotvák, tocsogók – „báholyok”, déli részén pedig szelíd lankák, dombok tesznek változatossá. A vidék a múlt században is csaknem összefüggő erdőség volt, a század második felében az erdőket azonban fokozatosan kiirtották. Emléküket néhány dűlőnév őrzi. Fenyves , Szilas, Irtás. E részek ma jobbára szántóföldek, a laposabb, tavasszal elárasztott területek pedig rétek, kaszálók, legelők. Erdő ma már csak a déli határszéllel érintkező Latorca-ártéren van: a Peres. A határ tengerszint fölötti magassága 115 – 130 méter, éghajlatát illetően beletartozik az alföld derült, meleg őszi időjárású övezetébe, a tavasz azonban a hegyekből lezúduló hideg levegő miatt rendszerint hűvös. A legnagyobb meleg 35 fok júliusban, a legerősebb hideg pedig – 30 fok januárban. A fagyos napok száma 120, a 25 fok fölötti nyári napok száma pedig 90." – így ír szülőhelyéről – 1993-ban – dr. Kótyuk István.

..….A  Ráthy család méltó volt arra, hogy a  falu  nevét  viselje ,  hiszen  tekintélyes állású embereket adott  a vármegyének Gergely főjegyző volt ,  György, István, Pál, Zsigmond előkelő nemes földesurak. Ráthy Gergely érdeme, hogy a hitújítás korában elpusztult plébániát 1718-ban ismét életre keltette. A falu lakósai tehát valószínűleg tisztelték a ráti családot, a helység névadóját.

            Ma a falut főleg mezők, szántóföldek veszik körül. Az idősebb emberek emlékeznek még arra. hogy a mai mezők helyén valamikor erdőségek voltak. Ezeket kiirtották. hogy minél több szántóföldhöz jussanak .Erre utalnak a régi dűlő nevek Irtás. Szilas, Csókás. A falu déli oldalánál valamikor tó volt amely. Ma is van a déli részen egy terület, amelynek Kerektó a neve. Az is lehetséges, hogy valamikor az Irtás környékes kisebb hegyféle képződmény volt, mert   van   egy terület az Irtás és a Kerektó között, amelynek a neve Szugoly.  A szugoly kis kerek völgyet jelent, amely a hegybe bevágódik.

           

Rát térképe Első Katonai Felmérés (1763-1787)

Ezekből a tényekből is nyilvánvaló, hogy Rát határának képe az idők folyamán sokat változott. A falu idős emberei még arra is emlékeznek hogy Rát határai is nagy változásokon mentek át az idők folyamán. Sok földet megvásároltak a rátiak a környező falvaktól, olyan is volt, hogy 165 hektár lápos, használhatatlan földet kicseréltek 70 hektár szántóföldért. Ez egyrészt mutatja, mennyire ragaszkodtak a rátiak a jó szántóföldhöz, másrészt arra utal, hogy a falu határvonala nem volt állandó, hanem az idők hosszú során állandóan változott.

Ha Kálmán Béla csoportositását vesszük alapul Rátban is sok köznévből keletkezett dűlőnevet találunk. A természeti nevek csoportjába tartoznak a következő nevek:

            Szugoly-olyan völgyet jelent, amely bevágódik a hegybe. Ezen a területen tehát valamilyen magaslat lehetett.

            Kerektó- valószínűleg tó állott a helyén, sokáig lapos terület volt, leginkább rétnek használták.

            Horog- általában kisebb talajmélyedések,árkok neve, de a Rátiak visszaemlékezése szerint itt éppen ellenkezőleg, kiugró domb volt valamikor, amelyet Horogdombnak is nevezték.

            Mocsálóka – arról kapta a nevét, hogy itt mocsaras terület volt, szláv hatásra lett Mocsalóka. Ezt a mocsaras vidéket lecsapolták, ma már használható terület.Közvetlenül a falu mögött, a déli részen a Déli kertalja nevű terület található. Az elnevezés abból ered, hogy ez a terület a kertek alatt fekszik. Ugyanígy megkülönböztetnek a rátiak Északi kertalja nevű területet is, ez északi fekvésű.

            Természeti név az Előrét is. Régen nagyráti és kisráti előrétet különítették el, ma már ezek a  területek egybeolvadtak. Az Előrét helyén régen erdő volt, 1800-1850 körül írtották ki, mert kevés volt a szántóföld.

            Patakszög- valószínűleg itt vízzel körülvett terület volt, a szeg – a melléfolyó torkolata és a földfolyó közti vidéket jelenti ebből keletkezett a Patakszög név. Hogy itt patak folyt,az is bízónyitja, hogy fennmaradt a a következő név : Kútsor. Régebben tehát itt kutak voltak.

Kismező – két helyen is találkozunk ezzel a névvel, mező kis területe miatt kapta ezt az elnevezést.

Báhony – szláv eredetű szó, mocsaras, lápos vidéket jelent. Erről kapta nevét a terület.

Dalha- valószínűleg szláv eredetű szó, amely hosszút jelent. A terület hosszú hosszú kiterjedése miatt kaphatta a nevét. Régen elkülönítették Kisdolhát és Nagydolhát. Ma már csak együtt emlegetik a két területet.

Fehérrét- lapos,füves terület volt,talán a talaja miatt nevezték el fehérrétnek,mert agyagos,világos talajú terület.

Feketehát – ez a terület is a  talaja miatt lett Feketehát,itt ugyanis feketés a talaj.

Rát területén szép számmal előfordulnak műveltségi nevek is.

Birtoklásra és a föld megművelésére utal a Bételek név ( eredetileg Bételeg)   Régen itt is elkülönítettek Nagybételeket és Kisbételeket. Azok nevei is fennmaradtak, akik ennek a területnek a birtokosai voltak. Ma is emlékeznek a Bodor-tanyára, a Citrák tanyára,a Luca -féle tanyára.

A Bételeg mellett terül el a Kislegelő és a Nagylegelő. A Nagy legelőnek van egy újkeletű  neve: . Százhektár  Ezt onnan kapta,hogy itt  100  hektáros terület van egyben (a 90-s években ezen a területen halastót akartak kialakítani, ami félbemaradt, később libafarm is üzemelt ezen a területen, így ma „libafarm” néven emlegetik) . A két legelő valamikor a jószág legeltetésére szolgált, ma már szántóföld. A Bételeg valamikor  szürti terület volt a nagyrátiak használatában,később Ráthoz csatolták

Bakrét- sovány föld volt, kecskék legeltetésére használták, innen ered a neve. Ma már szántóföld, lecsapolták a mocsaras részét.

Szénazsát – két részből állt Kis- és Nagyszénazsátból. Nevét valószínűleg onnankapta,hogy nagyon jó szénatermő vidék volt. A zsát- valószínűleg a szláv aratás szóból származik.

 A Hosszúmérés- ez a név is arra utal,hogy a földet művelték, valaki számára kimérték. Mivel hosszú földterület, ezért a neve Hosszúmérés lett.

Csintalan- ez a föld azért kapta ezt a nevet, mert úgy viselkedett,mint egy csintalan, pajkos gyerek.Megmakacsolta magát, ritkán volt rajta jó termés. Igaz, hogy agyagos a talaja, ha szárazság volt, hamar kiszáradt, ez is oka volt a csintalanságának. Bár nem nagyon jó föld volt, sokan művelték. A nevek ma is fennmaradtak: Lidus csintalanja, Gazdák csintalanja, Pap csintalanja.

            Kispáskom- a páskom szó legelőt jelent. Érdekes, hogy csak Kisrátban nevezték így a legelőt. Palágyban is előfordul  ez a név, ott konda legelt a póskomnak elnevezett területen.

            Aranyos- ez a terület a nevét erról kapta, hogy itt régen is nagyon jó, termőföld volt. Annyira jó föld volt, hogy aranyosnak nevezték el. Szürti legelő- A mai Szürti legelő három részból állt:Szürti legelő, Dobónok, Kisdolha. Ma már csak együtt emlegetik ezeket a területeket. Nyilas- a helyén erdő volt, vadásztak benne.

A földrajzi nevek következő csoportja a tulajdonnvévből keletkeztek helységnevek. Magának a falunak a nevén készül még nagyon sok ilyen sok nevet találhatóak Rátban. Ezek egyben birtoklást kifejező ségnevek is. A régi földesurak neve így tovább él,az egykori földterületünk ma is az ő nevüket viseli. Rátban a következő földes urakról neveztek el földterületeket Belenszkyről, Budayról, Markesról. Ezek között Kisrátban a Buday családra emlékeznek az emberek leginkább.

Itt meg szeretném jegyezni, hogy a kisráti temetőben ma is megtalálható a Buday család síremléke de sajnos nagyon elhanyagolt állapodban van, s az állapota egyre romlik.

A Buday család egykori föld birtokát ma is Budayénak nevezik a falusiak.

Belenszky Ambrus kisgejőci gazdálkodó, egyben községi bíró volt. A birtoka 85 holdat tett ki, melynek egy része a mai Rát kerületén volt. A rátiak megvásárolták, azt a földdarabot is, így csatolták Ráthoz.

Míg a Buday és a Belenszky család földbirtoka Kisrátban volt, addig Nagyrátban. A Markus földjét a falu lakosai megvásárolták, a földosztáskor kiosztották a parasztok között. Ugyanigy történt a Buday földrészével is.

Vannak olyan tulajdonnévből keletkezett földrajzi nevek is, amelyek nem(földbirtokos) olyan nagy kiterjedésű területnek nevei. Ezek tulajdonosai nem földbirtokosok. Voltak fennmaradt a következő földterületek neve: Nagy Lajos-féle, Gergely- féle. A Nagy Lajos féle föld régen a Dancs Sándorné volt. Mikor megalakult a kolhoz, a földközös tulajdona lett de a neve Nagy Lajos-féle maradt. A Gergely-féle Szuperák Gergelyről kapta a nevét. Érdekes, hogy itt csak a keresztnév szerepel. Ez azonnal megmagyarázgató, hogy Kisrátban sok  Lajos volt, tehát megkülönböztetésűl használták a vezetéknevét. Nagyrátban viszont csak egy Gergely volt, ezért elég volt a keresztnév használata is.

Rát térképe Magyarország Katonai Felmérése (1941)

Króné- ez a terület egy zsidó földtulajdonos nevét viseli. Krón a földjét bérbe adta. A földje legelő volt a jószág nagyon szépen fejlődött itt, ezért sokan legeltették rajta tehetnüket.

Érdekes története van annak a földterületnek, amelynek neve Fogaséé. Itt nem a birtokost nevezi meg a tulajdonnév. Fogasné egyike volt azoknak, akik a határban keresztet állitottak. A keresztállitás régi hagyomány. A szomszédos országokban ma is sokat találunk. A Fogasné keresztje ott állt ahol ez a földrészleg elkerül. Mikor azonban a vallást háttérbe szoritották, nem szabad volt a keresztnek a határban állani.  A  Fogasné keresztjét a kisráti temetőbe vitték, ahol a mai napig megtalálható. Egyházé-ez a föld eredetileg a református egyházé volt, ehhez hozzácsatolták a többit, régen ez a föld az Ádám Jánosé volt. Külön volt a pap használatában is egy földdarab, a neve ma is Papé. A kisráti római katolikus pap használta.

Mellette egy rész neve Tanítóé. Minden tanító felekezetek szerint kapott földjáradékot. 20-25 holdat tett ki a nekik szánt területet.

            Van még két nagyon érdekes régi helyiségnév: Matyihoz és Mátéhoz. Ezek is valószerüleg a birtokosra utalnak de a faluban sajnos már senki nem emlékszik a névadókra. A láz talán földtáblát jelentette.

            A rátiak nagyon sok földet vásároltak a környező falvaktól. A Kereknyi, Császlóci földek neve azt mutatja, hogy a kereknyeiektől illeti a császlóciaktól vásárolták. Van egy olyan terület is, melynek neve Vett földek ezt is a kereknyeiektől vásárolták, de valószínüleg nem egyideüleg a többivel.

            A Luzsik  szürti terület volt, akkor készült a rátiak birtokába, amikor 165 hektár földet cseréltek 70 hektárért.

Érdekes képet mutatnak Rát utcanevei.

Kisrátban következő utcák találhatóak. A Lenin (jelenleg Rákóczi ) út a régi Nagysor, mind a két utcanév használatos, gyakoribb a Nagysor. A Petőfi út Kissorként ismert.

Érdekes, hogy a  mesterséges  névadás  nem  tudta  kiszorítani a  régi  utcaneveket. Ez  azzal magyarázható , hogy a régi név találóbb ,ismertebb,  jobban  tükrözi az utcák tulajdonságait. Azt az után, amely nevet Győzelem útnak nevezték el. Régen faluvégnek nevezték. Ma is fennmaradt a régi találó. Van egy olyan kis utca , amelynek a régi neve ma volt a Győzelem utca folytatódik. Ez valószínűleg azért lett épen új falu, mert régen ott nem voltak házak, új utca jött létre.

A Kisrátba sok ukrán nemzetiségű ember került be az utóbbi évtizedekben. Ezek körül sokan házat építettek. A házépítésre eddig lakatlan helyet utaltak ki. Ma már egy egész sor utca. A neve is az lett, új utca. A neve is az lett, új utca, de a falusiak Ukrán utcának is hívják. A mai Petőfi út egyik része a Kissor, a másikat Szoroskának is hívják. Ez a rész a római katólikus templomtól a főútig terjed. Van egy Szoroska a faluban, Nagyrátban. A Szoroskál  Zöld utcának nevezték, el az útóbbi időben, de ez még nem olyan elterjedt, mint a régi neve.  A főutat Nagyrátban a Lenin (jelenleg Arany János) útnak hivják, a zöld utcáig. Onnan Gagarin (jelenleg Arany János) út a főút neve.

            A cigánysor itt is, mint sok más helyen nagyon találóan a Zajos utca nevét kapta. Addig csak Cigánysorként emlegették ezt az utcát Martus út is régen Martus járó. A Rátból Császlócba vezető utat Császlóci utnak a Gejőcbe vezető utat Gejőci utnak hivják.

            Kálmán Béla nem hive a mesterséges névadásnak. Véleményét következőkeppen indokolja:

,, Szükségtelen a kisebb települések vagy nagyobb városok ősibb gyakran több száz éves magjának természetes utcaneveit megbolygatni. Ezzel népünk gazdagsági és településtörténeteinek egy kis nyelvi emlékét pusztitjuk el ”.

Megjegyzés: Amint lehetőség nyílt rá a KMKSZ ráti alapszervezetének kezdeményezésére kétnyelvű falu névtáblákat helyeztünk el. Kezdeményezésünkre a község utcái is új neveket kaptak, eltűnt a Lenin, Gagarin és Győzelem út és lett helyette Rákóczi, Arany János, Kossuth és Dobó út.. Sajnos a kétnyelvű falu névtáblákat a közútkezelő leszerelte és csak az ukrán névtáblát helyezte vissza. Ez ügyben újból lépni kellett és a falusi tanácsban jelen lévő KMKSZ tag képviselők kezdeményezésére 2012-ben újra kihelyezésre kerültek a kétnyelvű falu névtáblák. Sajnos Rát-ot hivatalosan ma is Rativci-nak nevezik nem kaphatta vissza eredeti nevét mint Szűrte (Sztrumkivka volt) vagy Téglás (Ceglivka volt a szovjet időben) és még sok más magyar település. Ennek az volt az oka, hogy eredetileg két falu volt Nagyrát és Kisrát Rát néven nem szerepelt, így a neveket felülvizsgáló bizottság elutasította a névváltoztatási kérelmünket. (I.L.)

 A víznevekről azt kell megjegyezni, hogy jelenleg se folyó, se tó nincs a falu környékén. Néhány éve  kisráti faluvégén még volt egy tó. A neve Faluvég volt. Arról kapta a névét, hogy a falu végén terült el. Mára már betömték és helyén munkásszálló épült. Ma is megvan még a ivókút. Innen főleg a nagyrátiak hordják az ivóvizet. Az ivókút a falu központjából nem messze található. Újgödör, Mocsárlóka, Dalha-lapos, Dobónok-lapos

 

 

  1. Összefoglalás.

Dolgozatom célja az volt, hogy összegyüjtsem és rendszerezzem Rát földrajzi neveit.

Kálmán Béla csoportositását felhasználva próbáltam elhatárolni egymástól a különböző földrajzi neveket. Már az anyaggyűjtés soránmeggyőződtem arról, hogy Rát földrajzi nevei milyen  találóak, mennyi mindent elárulnak a megnevezett  helyről, a falu történetéről. Nem elhanyagolhatószempont ezeknek a földrajzi neveknek a nyelvtörténeti jelentőségük sem. A sok szláv eredetű helység név például azt mutatja, higy  Rát népe, kapcsolatban áll azzal a néppel, amelyektől átvette az adott szót.

            Az anyaggyűjtés során az is nyilvánvalóvá vált, hogy a rátiaknak milyen sokat jelentett a jó szántóföld. Rát lakossága főleg földműveléssel foglalkozott, ez jelentette számunkra a kenyeret. Ezért irtották ki az erdőket, csapolták le a mocsaras területeket, ezért vették meg a jó szántófüldet a szomszédos földektről.

  1. A felhasznált irodalom jegyzéke.

Az Ungi Református Egyházmegye története, 1991, Bp. Egyeteme Nyomda.

Kálmán Béla. A Nevek világa, 1967, Bp. Gondolat kiadó.

            Vármegyei szociográfiák. Ungvár és Ung vármegye, 1940, Bp. A vármegyei szociográfiák kiadó hivatala.

           

 

Jegyzetek:

 

Cigánysor (Markus út,Zajos utca)Ennek az útnak a mentén állt egykor a Markus-kastély. Markus gazdag nagymarosi földbirtokos volt.

Citrák-tanya. Szürtei terület volt,Szürtében arra is élnek Citrákok,akik a földtulajdonos leszármazottai.

            Csókas.Erdős része volt,az állatvilágáról kapta a nevét. Valószínűleg ezen a területen a leggyakrabban előforduló állat a csóka volt.

Császlóci. A rátiak a császlóciaktól vásárolták meg ezt a földtulajdont.

Császlóci út. A Rátból. A Császlóba vezető utat a rátiak Császlóci útnak nevezték el.

Csintalan Gazdák csintalanja Lidus csintalanja Pap csintalanja .Ez a föld azért kapta ezt a nevet, mert úgy viselkedett  mint egy csintalon , pajkos  gyerek .Megmakacsolta magát  ritkán volt

rajta jó termés Igaz hogy a talaja agyagos, ha szárazság volt, hamar  kiszárad talán ez is oka volt a „csintalanságának”.Bár nem nagyon jó föld volt , mégis sokan művelték . A nevek  ma is fennmaradtak :Gazdák csintalanja , Pap csintalanja , Lidus csintalanja. A  Lidus csintalanja az L Ádám Ferencé volt. A név előtt az L Lidust jelent. Ezt a ragadványnevet arról kapták az Ádámok , hogy az egyik nevezetes  ősük Lidi néni volt. Ma is fennmaradt ez a megkülönböztető jelként használt  ragadvány név.

Dalna. Dalna  lapos, Kisdalna Nagydalha. Valószinüleg a szláv hosszú szóból szármozik az elnevezés. A Terület hosszú kiterjedése miatt  kapta a nevét. Régen elkülönítettek Kisdalkát és Nagydalkát. Ma már csak együtt emlegetik a két területet.

Déli kertalja. Az elnevezés abból ered, hogy ez a terület a kertek alatt fekszik. Ugyanígy megkülönböztetik a rátiak a fekvése miatt, ezért lett Déli kertalja.

 Dögtér, Kisráti Nagyráti. A Dögtér nagyon fontos szerepet játszott a falu életében. Ide hordták az elhullott jószágok tetteméit. Külön területet jelöltek ki a  kisrátiak és a nagyrátiak számára.

Előrét, Nagyráti, Kisráti. Ma már a két terület egybe olvadt. Az Előrét helyén régen erdő volt,1800-1850 közül irtották ki, mert kevés volt a szántóföld.

Egyházé. Ez a föld eredetileg a református egyházé volt, ehhez csatoltak a jobbit. Régen ez a föld az Ádám Jánosé volt.

Északi kertalja. A kertek alatt fekszik északi fekvésű terület, innen ered a neve.

Faluvég. Csak a kisráti falu végét nevez két faluvégezet. Magának az utcának is Faluvég a neve, de néhány éve még egy tó is állt az út mentén, annak is faluvég volt a neve.

Fehérrét  lapos füves volt, talán a talaja miatt nevezték el Fehér rétnek, mert agyagos, világos  talajú terület.

             Feketehát. Ez a terület  is a talaja miatt lett Feketehát, itt ugyanis feketés a talaj

 

Форма входу Beléptél mint
Календар
«  Травень 2018  »
ПнВтСрЧтПтСбНд
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031
Друзі сайту
Статистика

Онлайн всього: 1
Гостей: 1
Користувачів: 0